Ír Köztársaság (1798)

Ír Köztársaság
el nem ismert történelmi állam, Franciaország testvérköztársasága
Poblacht na hÉireann
1798. augusztus 22.1798. szeptember 23.
Ír Köztársaság címere
Ír Köztársaság címere
Ír Köztársaság zászlaja
Ír Köztársaság zászlaja
Írország 1794-ben
Írország 1794-ben
Általános adatok
FővárosaDublin
Beszélt nyelvekír, angol
Kormányzat
Államformaköztársaság
ÁllamfőJean Joseph Amable Humbert
ElődállamUtódállam
 Ír KirályságÍr Királyság 

Az Ír Köztársaság (írül: Poblacht na hÉireann vagy Saorstát Éireann), más néven Connachti Köztársaság 1798-ban rövid ideig fennálló forradalmi állam az Ír-szigeten. Területe elméletileg az egész szigetre kiterjedt, de a gyakorlatban Connacht területére korlátozódott. A brit királyi csapatok katonai előnyének köszönhetően a nagyobb városokat, úgymint Dublint, Belfastot vagy Corkot, az ír köztársaságpártiaknak nem sikerült elfoglalniuk, így súlyos hátránnyal kellett szembenézniük a háború alatt.

Az ír felkelést követően Napóleon egyik tábornoka, Jean Humbert vezetésével 1000 fős francia hadsereg szállt partra Killalában, Mayo megyében. Humbert tábornok még a partraszállás napján, 1798. augusztus 22-én kikiáltotta az Ír Köztársaságot az alábbi szónoklattal:

„SZABADSÁG, EGYENLŐSÉG, TESTVÉRISÉG, UNIÓ, Több sikertelen függetlenségi kísérlet után, íme megérkezett az utolsó francia katona… ezennel kikiáltom az egyesült, szabad Ír Köztársaságot! Ez a mi kiáltásunk! Előre! Szívünket a dicsőségnek és a boldogságnak szenteljük.”

A köztársaság első győzelme, a castlebar-i csata (augusztus 27.) után, Humbert tábornok kiadta az alábbi nyilatkozatot, és John Moore-t a connachti tartomány kormányzójának tette meg:

Az ír hadseregnek

Szabadság, Egyenlőség

A castlebar-i főhadiszállás, Fructidor 14. napja, a Francia Köztársaság hatodik éve, egy és oszthatatlan.

Én, Humbert tábornok, az ír hadsereg főparancsnoka, a lehető legkevesebb késedelemmel óhajtom létrehozni a connacht-i tartomány adminisztratív hatalmát, a következő szempontok alapján:

1. Connacht tartomány kormánya a következő parancsig Castlebar-ban kell üléseznie.

2. A kormányban tizenkettő fő kap helyet, őket a francia hadsereg vezetője fog kinevezni.

3. JOHN MOORE polgártárs a connacht-i kormány kormányzója lesz, aki a kormány egységéért és működéséért fog felelni.

4. A kormány haladéktalanul Connacht tartomány katonai hatalmává alakíttatja önmagát, az ír és a francia hadsereg ellátását átvállalva.

5. Létrejön nyolc gyalogsági tartomány, mindegyikben 1200 fő katona, és négy lovassági tartomány, mindegyikben 600 katona fog szolgálni .

6. A kormány felkelőnek és hazaárulónak nyilvánítja az a férfit, aki a fegyver és felszerelés kézbesítése utáni négy és húsz óra között nem jelentkezik a hadseregbe.

7. Minden tizenhat és negyven éves férfinak KÖTELES, az Ír Köztársaság nevében, a francia táborba vonulni, a közös ellenség ellen harcolni, az elangolosított Írország ellen, akik az ősi Hibernia feltámadása és boldogsága útjában állank.

A hadsereg főparancsnoka

HUMBERT.[1]

A felkelők köztársasága a Francia Köztársaság bábállama (testvérköztársasága) volt alig egy hónapon át. A rövid idő ellenére Moore kormányzó olyan kérdéseket is megtárgyalt, mint a Francia Kormány nevében kinyomtatott bankjegyek.[2]

Bukása

Egy felkelő lándzsás emlékműve, Ballinamuck, 1928

1798. szeptember 8-án, nem sokkal a kikiáltás után a ballinamucki csatában teljes vereséget szenvedett. Moore kormányzó is a britek fogságába került Castlebar mellett, majd a következő évben váratlanul meghalt. Humbert tábornok és katonái Dublinon és a La Manche csatornán keresztül visszatértek Franciaországba. A brit hadsereg ezután egy hónap alatt elfoglalta Connacht tartomány jelentős részét, utoljára Killalát szeptember 23-án, hatalmas pusztítás és áldozatok árán. A köztársaság korábbi támogatóit üldözni kezdték, sokakat elfogtak és kivégeztek, másoknak sikerült Franciaországba menekülniük.

Jegyzetek

  1. 1798 Rebellion Website. [2016. június 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. június 11.)
  2. Ross, Charles (Ed), Correspondence of Charles, First Marquis Cornwalis, John Murray, Albemarle Street, 1859

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben az Irish Republic (1798) című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

  • történelem Történelemportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap