Balti-szláv nyelvek
| Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. A felmerült kifogásokat a szócikk vitalapja részletezi (vagy extrém esetben a szócikk szövegében elhelyezett, kikommentelt szövegrészek). Ha nincs indoklás a vitalapon (vagy szerkesztési módban a szövegközben), bátran távolítsd el a sablont! Csak akkor tedd a lap tetejére ezt a sablont, ha az egész cikk megszövegezése hibás. Ha nem, az adott szakaszba tedd, így segítve a lektorok munkáját! |
Balti-szláv nyelvek | |
Országok, ahol a nemzeti nyelv: Kelet-balti Keletszláv Délszláv Nyugatszláv | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Balti-szláv nyelvek témájú médiaállományokat. |
A balti-szláv nyelvek az indoeurópai nyelvcsaládnak a balti és szláv nyelvekből álló ága egy olyan nyelvészeti hipotézis szerint, amely egy balti-szláv ősnyelvet feltételez a nyelvi fejlődés egy korai szakaszában. Ezt a csoportosítást elfogadja a legtöbb nyelvész, mivel a balti és szláv nyelvek szabályos hangmegfelelései alapján lehetséges az indoeurópai alapnyelvből jól meghatározott hangváltozásokkal származó balti-szláv alapnyelv rekonstrukciója,[1] aminek a szétválása balti és szláv csoportokká i. e. 1400 felé tehető a nyelvi eltolódásokat elemző módszerrel.[2] Pontosabban a balti-szláv nyelvjáráskontinuumból különvált egy különösen újító nyelvjárás, és az lett a szláv alapnyelv, amiből származik minden szláv nyelv.[3] Néhány nyelvész azonban, általában politikai viták keretében,[4] elveti ezt a balti-szláv csoportosítást és a nyelvi interferenciában látja a balti és szláv nyelvek közötti hasonlóságok okát.[5][6]
Történelmi vita
Elsőként August Schleicher(wd) német nyelvész feltételezett egy közös balti-szláv ősnyelvet mint az indoeurópai ősnyelv leszármazottja. Később a magyar származású Szemerényi Oszvald is újabb érveket próbált az elmélet mögé állítani. Szemerényi a balti és a környező szláv nyelvek szintaktikájának, lexikájának és morfológiájának hasonlósága alapján feltételezte, hogy létezett az általa balti-szláv nyelvnek nevezett ősnyelv amelyből az indoeurópai nyelv felbomlása idején, egymástól eltávolodva alakultak ki a balti és a szláv nyelvek. Vele szemben Antoine Meillet(wd) tagadta a balti-szláv hipotézist, szerinte a balti és a szláv nyelvek közeli indoeurópai nyelvjárásokból alakultak ki és a hasonlóságot a balti és szláv népek évezredes együttélése is erősíti.
A balti-szláv hipotézis nem nélkülözi a politikai felhangokat sem. Az Orosz Birodalom, Szovjetunió és Oroszország nyelvészei érthető okokból maximálisan a balti-szláv nyelvrokonságot hirdetik. A magyar nyelvészek, már csak Szemerényi Oszvaldra tekintettel, is szintén ennek a hipotézisnek az oldalán állnak. A lett és litván nyelvészek érthető módon kategorikusan elvetik a balti-szláv hipotézist. És érdekes módon több belarusz nyelvész is ezen az állásponton áll, és a belarusz népet is a balti népek közé sorolja.[7]
Szemerényi 1957-ben megjelent könyvében 14 pontban fejti ki hipotézisét. Ezt 1973-ban Antanas Klimas a Rochesteri Egyetem professzora 11 pontban cáfolja elvetve a balti és a szláv nyelvek közötti rokonságot.[6]
Nyelvek listája
A feltételezett balti-szláv protonyelv későbbi ágai:
- balti ág
- Keleti balti nyelvek
- lett
- litván
- kur (kihalt)
- Nyugati balti nyelvek
- galind (kihalt)
- óporosz (kihalt)
- jatving (kihalt)
- Keleti balti nyelvek
- Szláv ág
- déli ág
- bosnyák
- bolgár
- óegyházi szláv (kihalt)
- horvát/szerb
- macedón
- szlovén
- keleti ág
- belarusz
- orosz
- ukrán
- ruszin
- vajdasági ruszin
- nyugati ág
- cseh
- lengyel
- szorb
- szlovák
- kasub
- poláb (kihalt)
- déli ág
Jegyzetek
- ↑ Robert Beekes: Comparative Indo-European Linguistics. (angolul) Amsterdam: John Benjamins. 1995. 22. o. ISBN 90-272-2151-0 : „The Baltic and Slavic languages were originally one language and so form one group”.
- ↑ Russell D. Gray – Quentin D. Atkinson: Language-tree divergence times support the Anatolian theory of Indo-European origin. (angolul) Nature, 426. sz. (2003) 435–439. o.: 1. ábra.
- ↑ S Young: Balto-Slavic languages. In Keith Brown – Sarah Ogilvie: Concise encyclopedia of languages of the world. (angolul) Oxford: Elsevier. 2009. 135–136. o. ISBN 978-0-08-087774-7
- ↑ Benjamin W. Fortson: Indo-European Language and Culture: An Introduction. (angolul) Malden, Massachusetts: Blackwell. 2010. 414. o. ISBN 978-1-4051-8896-8 2. kiadás
- ↑ Antanas Klimas: Balto-Slavic or Baltic and Slavic? (angolul) Lituanus, XIII. évf. 2. sz. (1967) arch ISSN 0024-5089 Hozzáférés: 2017. február 23.
- ↑ a b Antanas Klimas: Baltic and Slavic revisited. (angolul) Lituanus, XIX. évf. 1. sz. (1973) arch Hozzáférés: 2009. október 22.
- ↑ Балты ли белорусы?. [2009. szeptember 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. október 22.)
Források
- Bojtár Endre: Bevezetés a baltisztikába, Osiris Kiadó, Budapest, 1997, ISBN 963 379 279 7, pp. 58–60. (2.1. A balti–szláv egység kérdése)
- Szemerényi, Oszvald (1957), "The problem of Balto-Slav unity", Kratylos 2: 97–123
- A nyelvek portálja • összefoglaló, színes tartalomajánló lap