Louis Renault (jogász)

Louis Renault
Született	1843. május 21.[1][2][3][4][5] Autun
Elhunyt	1918. február 8. (74 évesen)[1][2][3][4][5] Barbizon
Állampolgársága	francia
Foglalkozása	jogász neveléstudós egyetemi oktató bíró jogász
Tisztsége	elnök (French Military Relief Society) President of the Institut de Droit International (1894–1895)
Iskolái	Burgundiai Egyetem
Kitüntetései	a francia Becsületrend parancsnoka Nobel-békedíj (1907)[6][7] Honorary doctor of Leiden University (1913)[8]
Sírhelye	Montparnasse-i temető
A Wikimédia Commons tartalmaz Louis Renault témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Louis Renault (Autun, 1843. május 21. – Barbizon, 1918. február 8.) francia jogász. A hágai békekonferencián való közreműködéséért 1907-ben Ernesto Teodoro Moneta-val egyszerre Nobel-békedíjat kapott.

Édesapja könyvkereskedő volt, ő maga Dijonban és Párizsban tanult jogot és irodalmat. 1868 és 1873 között Dijonban tanított, majd 1873-ban a párizsi egyetemre hívták, ahol 1874-től nemzetközi jogot adott elő.

1875-től tagja volt a Nemzetközi Jogi Intézetnek, amely 1890-től jogi tanácsadóként működött közre nemzetközi kérdésekben. Így Renault a francia kormány megbízásából több nemzetközi konferencián vett részt. 1880 és 1901 között a "Diplomáciai Archívum" kiadója volt. 1902-ben a francia külügyminiszter teljes körű megbízottja lett.

Renault 1899 és 1907 között a hágai békekonferencia irányadó résztvevője volt. Itt a bizottság francia tagjaként vett részt, de emellett számos jogi szakmai kérdéssel is foglalkozott, mint például a genfi egyezmény alkalmazása tengeri háború esetén, illetve a semleges felek jogai és kötelezettségei tengeri háború esetén.

A Francia Köztársaság Becsületrendjével tüntették ki és tagja volt a Francia Társadalomtudományi Akadémiának.

• Életrajza a Nobel Alapítvány hivatalos oldalán